2023. 04. 18., Csongrád – A Tisza-parti város régóta keresett „Feketevárát” intézmények közti együttműködés keretében azonosíthatták a kutatók a jelenlegi belváros keleti részén. A felfedezés csak az első lépése a talán több ezer éves múltú földvár jövőbeli megismerésének.

A csongrádi Feketevárat elsőként Anonymus említette Gesta Hungarorum című, a 12-13. század fordulóján kelt művében. III. Béla király névtelen jegyzője úgy tudta, hogy a földvárat – amely a magyar államalapítás után ispánsági székhely, vagyis a vármegye irányító központja lett – még a bolgárok építhették, miután legyőzték az avarokat. Erre ugyan nincs bizonyíték, ám az biztos, hogy Csongrád neve a szláv-bolgár „fekete vár” szókapcsolatból ered. A vár maga egy föld-fa szerkezetű erősség volt, vagyis a területét magas földsánc védte, külső oldalán (vizes)árokkal, a tetején fából készült erődítéssel. Ez a fajta védekezési mód évezredeken át, a bronzkortól kezdve elterjedt volt a hatékonysága miatt.

A csongrádi földvár valószínűleg a tatárjárás során súlyosan megsérült, amit már nem állítottak helyre, hanem elkezdték lassan beépíteni a területét. A török időkben ugyan épült egy palánkvár a településen, azt azonban nem ennek a helyén létesítették. Bár a Feketevár a felszínen látható módon már évszázadokkal ezelőtt elenyészett, az emléke fennmaradt, már csak a városéval megegyező neve miatt is. Több kutató is nekifogott, hogy megkeresse, ám eddig rendre kudarcot vallottak, Csongrád városának földje megőrizte a titkát.

Tavalyi ősszel a csongrádi Tari László Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékével együttműködve geofizikai kutatásba kezdett a földvár feltételezett helyén. Ehhez csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI), amely LIDAR felmérést folytatott a területen. A LIDAR egy lézer alapú távérzékelő rendszer, amely képes kimutatni a kisebb, szemmel nem érzékelhető terepegyenetlenségeket is, úgy, hogy kiszűrhető a növényzet és akár az építmények zavaró hatása. Ezzel a módszerrel bukkantak rá sorra az elmúlt egy évtizedben a közép-amerikai indián civilizációk elveszett városaira is a hondurasi és guatemalai dzsungelben.

A lézeres távérzékelés, ami segítette a maja épületek és utak megtalálását, Csongrádon is hatékonynak bizonyult: sikerült lehatárolni egy földvárat a Baross Gábor rakpart – Bökény Alj út – Ék utca háromszögben. Az utcaszerkezet és a beépítés egyébként a mai napig őrzi az erődítmény jellegzetes alakját.

Az intézmények közti együttműködés tehát elérte az első sikert, azonban az azonosítás még csak az első lépés a vár titkainak megfejtése során. A Tari László Múzeum és az MNM NRI a közeljövőben folytatja a roncsolásmentes kutatást a földvár területén, s ha lehetőség nyílik rá, régészeti feltárásokat is fognak végezni. A cél, hogy leletanyaggal is igazolják a földvár történetét már csak azért is fontos, mert elképzelhető, hogy az egykori ispánsági központ előzménye tulajdonképpen egy, még a bronzkorból származó földvár. Ezt, illetőleg a bolgár jelenlét kérdését is igyekeznek majd tisztázni a kutatók  (a Tari László Múzeum részéről Borsódi Martin, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete oldaláról Dr. Szalontai Csaba régészek).  Ehhez kapcsolódik egy bővebb kutatási projekt is, amely a bolgárok 9. századi alföldi jelenlétének régészeti nyomait, bizonyítékait deríti fel és gyűjti össze.