Köszöntjük Önöket Csongrádon, az Alföld egyik legszebb kisvárosában. Egy rövid városnéző sétára invitáljuk Önöket. A város központjában, a Kossuth téren vagyunk.
Csongrád mai központja az 1700-as évek második felében kezdett formálódni. A tér arculata a tudatos közterület rendezésnek köszönhetően az 1930-as években alakult ki. A 2011-ben történt felújítás tovább erősítette a főtér épületeinek – Városháza, Batsányi János Gimnázium, Nagyboldogasszony-templom – harmóniáját.
Városháza
Kossuth tér 7.
1935-37-ben a Károlyi grófok hajdani megszálló házának alapjaira épült a városháza. Terveit Piroska János polgármester elgondolásai alapján Csókási Ferenc városi főmérnök készítette.
A kivitelezést sem adták vállalkozásba: az építéstől a tanácsterem belső berendezésének – emelvény, elnöki és előadói asztal székekkel, cserépkályhák – elkészítéséig, mind csongrádi mesterek és iparosok keze munkáját dicséri.
Batsányi János Gimnázium
Kossuth tér 1.
A Kossuth teret kelet felől a Batsányi János Gimnázium impozáns magyaros szecessziós stílusú, kétemeletes épülete zárja le. A kor neves építésze, Ybl Lajos tervezte és 1913-14-ben épült polgári fiúiskolának. Azonban a tanítás nem kezdődhetett el benne 1914-ben, mert kitört az I. Világháború és a Vöröskereszt Egylet katonai kórháznak használta.
A polgári fiúiskolában az oktatás 1920-ban indult meg és már ebben a tanévben volt a Szentesi Állami Főgimnázium fiókintézeteként első gimnáziumi osztálya is. A gimnázium 1925-ben vált önállóvá.
Az épület előtt áll Stróbl Alajos Kossuth-szobra. 1899-ben állították első nem vallásos jellegű köztéri szobraként.
Nagyboldogasszony-templom
Kossuth tér
A Nagyboldogasszony-templom alapkőletétele 1762-ben történt meg. A templom több fokozatban épült és vált teljessé. 1769-ben szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére.
A templom ünnepélyes megjelenése, kapuzatának mozgalmassága, belső berendezése barokk stílusjegyeket hordoz. Ugyanakkor a díszítésében és a szobrok alkalmazásában felfedezhetők klasszicista vonások is. Stílusa összességében klasszicizáló barokk.
A díszes, kétszárnyú kapuja kőkeretében a Károlyi család faragott címere látható, jelezve, hogy a templom kegyura a nagykárolyi gróf Károlyi család volt.
A templomba lépve a főoltár mögött a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet láthatjuk, mely Tiziano Assuntá-jának másolata.
A főbejárat feletti karzaton van az 1910-ből származó Rieger-féle orgona, mely még napjainkban is csodálatos hangon szólal meg.
A Nagyboldogasszony-templom bejáratánál Szent István szobra látható. A lovas szobor Tóth Béla Csongrádon élő szobrászművész alkotása. 2001. december 31-én, a milleniumi év utolsó órájában avatták fel.
Tari László Múzeum
6640 Csongrád, Iskola u. 2.
Tel.: 63/ 481 052
E-mail: muzeum@csongrad.hu
Az 1956-tól folyamatosan működő és egyre gyarapodó múzeum 1988 októberében vette fel
dr. Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét. Tisztelgés ez önzetlen munkája előtt, mellyel felbecsülhetetlen értékeket mentett meg a tudomány számára.
A múzeum napjainkban a település történetének, népi kultúrájának tárgyi emlékeit és írott dokumentumait gyűjti, tartja nyilván és dolgozza fel. Állandó tárlata Csongrád megye bronzkori kultúráját, valamint Csongrád város történetét mutatja be.
Nyitva tartás:
kedd – péntek: 12.00-16.00
szombat: 8.00-12.00
Patinás polgárházak mellett haladunk a Gróf Andrássy Gyula utcán a Belváros felé. Az a különös eset, hogy Csongrádon a belváros nem a városközpontban található a Tiszának köszönhető. A folyó ugyanis úgy körülölelte az egykori települést, hogy az csak nyugat felé tudott terjeszkedni. Így a fejlődés „túlhaladt” rajta. A város központja is áthelyeződött.
Belváros
A Belváros „kapujában” a fák között megbújó Szent Rókus-templom sárgára festett, takaros barokk épülete fogad minket. Csongrád legrégebbi városrészébe, a település születésének helyére értünk. Az itt található műemléki védettség alatt álló házak alapjait, falait 200-300 évesre becsülik. A falak készítésének módja alapján látható patics-, vert és vályogfalú ház. Tetejüket náddal borították. Többségük állóhézagos deszkaoromzatú volt, melynek díszét a vízvezető deszka és tartójának csipkézett széle, a kis világító ablak formája, fölé rakott ciráda adta.
A Belváros hajdani lakói hajósok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok voltak. A házak jó része manapság is lakott, vannak közöttük szálláshelyként bérelhetők, de múzeum és kézművesházak is.
Ilyen fajta épületegyüttes kevés van az országban, az Alföldön, pedig ez az egyetlen népi építészeti műemlékegyüttes.
Tájház
Ez a ház valamikor csárdaként működött, utolsó tulajdonosa pedig, kubikos foglalkozást űzött. A belvárosi méretekhez viszonyítva nagy telken helyezkedik el. Két épület áll egy vonalban. A „kis”- vagy „öregházat” építhették korábban, a „nagyházat” később. Az „öregház” a XIX. század végéig, a századfordulóig megőrzött festett bútorú házberendezést idézi, és szabadkéményes konyhát mutat be. A „nagyház” 1930-as évekbeli hangulatot tükrözi egy módosabb gazda berendezési tárgyain keresztül.
6640 Csongrád, Gyökér utca 1.
Tel.: 63/ 481 052
E-mail: muzeum@csongrad.hu
Nyitva tartás:
május 1 – október 31.
kedd – vasárnap: 12.00 -16.00
Sétáljunk fel Tisza gátra. Ha jobbra indulunk tovább, néhány perc alatt a Körös-torokba jutunk.
Körös-torok
Csongrád legfőbb vonzereje a tengerpartra emlékeztető homokfövenyes strandja, a Körös-torok.
A Tisza jelentős mennyiségű hordalékot hoz, amiből a szemcsés homokot a Körös vizének lassító hatására a torok fölött lerakja. Ebből keletkezett a város keleti végétől a torokig húzódó mintegy 30 méter széles és 700 méter hosszú homokpad. A plázs a nyári hónapok kedvelt társasági helyszíne. Alacsony vízálláskor megtelik a part fürdőző, napozó családokkal, standröplabdázó és focizó fiatalokkal. Éjszakára átalakul a part élete, a nappali zsivajgást felváltja a klubokból kiszűrődő zene.
Ha balra fordulunk, rálátunk a fahídra. Itt a töltésen feltétlenül említést kell tennünk a kubikosokról, akik kézi erővel megmozgatták azt a hatalmas földmennyiséget, amelyből a gátak épültek. A földet talicskával szállították az építéshez a kubikgödrökből.
Fahíd
A Zsinór és Gőzhajó utca folytatása, Csongrádot Csépával köti össze.
1896-ban vásárolta meg a nagyréti birtokosság az Esztergomnál feleslegessé váló híd egy részét. Ez 5 ún. hídosztályt jelentett, melyeket tölgyfahajók tartottak a vízen. Eredetileg olyan széles volt a híd, hogy két kocsi elfért egymás mellett, sőt még gyalogosok közlekedésére is volt hely.
A híd komoly sérüléseket szenvedett mind az I., mind a II. világháborúban. 1919-ben a román ágyútűzben a híd súlyosan megrongálódott és csak egy nyomsávval tudták helyre állítani. Ezt a hidat 1944 októberében felrobbantották. Felújítása során megváltozott a jellege, katonai pontonokra helyezték.
Folytassuk utunkat vissza a városközpontba, akár a Tisza gáton, akár valamelyik utcán visszatérve a városba.
A Kossuth térrel szomszédos Szentháromság téri park árnyas fái között két szobor „bújik meg”, melyeket figyelmükbe ajánlok.
Hősök szobra
Szentháromság téri park keleti oldalán
Somogyi Sándor szobrászművész alkotását, 1923-ban állították. Az I. világháborúban elesett csongrádi hősöknek állít emléket.
„A szobor főalakja az ülő Hungária, fején a magyar koronával, amint az égre tekintve a Mindenható segítségét kéri a sebesült harcosra.” (Korabeli újság leírása)
Szentháromság szobor
Szentháromság téri park
Marschalko János szobra a pestisjárványtól való megmenekülés emlékére készült1869-ben. A középen álló oszlop tetején a Szentháromság szoborcsoportja látható. Az oszlop három oldalához díszes talapzatok csatlakoznak, melyeken a szeretetet, hitet és a reményt jelképező nőalakok állnak.
Ha átnézünk a park túloldalára, a Művelődési Központ épületét látjuk.
Művelődési Központ
Szentháromság tér 8.
A Művelődési Központ eredeti rendeltetése a Magyar Király nevet viselő szálloda volt. A Csongrád Városi Takarékpénztár építtette 1895-ben. A szálló földszintjén kávéház, étterem, valamint üzlethelyiségek voltak, emeletén nagy színház- és bálterem, kaszinó és vendégszobák fogadták a vendégeket.
1954-55-ben történt átalakítása során új funkciót kapott. Művelődési házként működik azóta.
Ha továbbmegyünk a Fő utcán az Erzsébet Szállodához érünk.
Erzsébet Szálloda
Fő u. 3.
A Fő utca egyik legszebb épülete, magán hordozva a múlt század fordulójának építészeti stílusát, az eklektikát. A szálloda ugyanis, 1906-ban épült. Elkészültekor a legnagyobb táncteremmel rendelkezett.
A szálloda oldalánál lévő parkban fejezzük be városnéző sétánkat.
II. világháború áldozatainak emlékműve
Dózsa György téri park
A parkban borostyánnal benőtt kőfal előtt áll az emlékmű, amely egy bronzkapu, nyíló szárnyain a II. világháború csongrádi áldozatainak neve olvasható. A nevek fölött két bronzangyal tartja a lélekharangot. A kapuszárnyak körül, a kapubélletekben a háború történetét felidéző domborművek láthatók. Felirata egy Radnóti Miklós idézet: „A nagy szabadság angyala őrzi nagy álmunk az éjben”.
Az emlékmű Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla szobrászművészek alkotása. 1992-ben avatták fel.
Városnéző utunk itt véget ér, de szeretnénk még figyelmükbe ajánlani két különleges látnivalót. Ha útba esik, érdemes elidőzniük, ha nem, tegyenek kitérőt a malomhoz és az Ellés monostorhoz.
Csongrádi Malom
Széchenyi út 2.
Jelentős ipartörténeti emlék az 1895-től működő egykori Keresztény Gőzmalom. A malom két és fél emeletes, vakolatlan téglaépület, egybeépítve egy egyemeletes szárnnyal. Fennállásának 32. évében gyújtogatás következtében leégett, ezt követően újjáépítették és napjainkban is működik.
Ellés monostor
Csongrádtól ÉNY-ra, a Tisza túlpartján, a pontonhídtól 3 km-re
A monostor a Tisza áradásaitól védett ellési homokdombon állt. A Bór-Kalán nemzetség építtette valamikor a XI. században. A XVI. század közepéig állt fenn. Az első írásos emlék róla a nagyváradi káptalan által hitelesített oklevél 1306-ból.
A román stílusú bencés templom nyugati záró falához két tornyot emeltek, a tatárjárás idején elpusztult sekrestye helyére nagyobb méretű kápolnát, a templom déli oldalához csatlakoztatva pedig, kolostorszárnyat építettek.
A török uralom alatt szűnt meg a hely egyházi jelentősége, majd lassan a terület is elnéptelenedett.
Az Ellés monostor a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület részét képező ún. Belső-Ellésparton található.
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület
A helyi védettséget élvező, 806 hektárnyi természetvédelmi terület a Dél- Tisza-völgyben, az ún. Körös-zugban található. Délről 10 km hosszan a Tisza, keletről 5 km hosszan a Körös öleli körül.
Területén a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete eddig 129 védett állat- és növény fajt tárt fel. Közülük 95 faj madár – amelyekből 19 fokozottan védett. A többi védett faj közé emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok és növények tartoznak.
A természetvédelmi terület jellemző fás társulása a fűz-nyár ligeterdő, melynek korosodó állományai főleg a folyók és kubikgödrök mentén őrződtek meg. A fákra futó parti szőlő és vadkomló, a nyári melegben a fákról csöpögő víz, a kidőlt fák törzsét és a talajt vastagon borító moharéteg olyan érzést keltenek, mintha egy esőerdőben sétálnánk.
Legértékesebb élőhelyei a holtágak, melyek talán legjobban őrzik a táj egykori arculatát. Az egész terület a Tisza menti zöld folyosó része, ezért nemcsak hazai, hanem nemzetközi jelentősége is van, hiszen eltérő éghajlatú, s ezért eltérő élővilággal rendelkező területeket köt össze, nemzetközi madárvonulási útvonalak vezetnek keresztül rajta.
A természeti értékek kapcsán még két jelentős területet ki kell emelnünk a sok közül: Bokros-pusztát és a Kónyaszéki pusztát.
Bokros-puszta
Bokros-puszta a Tisza jobb partján, Bokrostól 1 km-re északkeletre, Csongrádtól 8 km-re északnyugatra helyezkedik el.
Nem csupán egy egyszerű gyepfolt, hanem hullámtéri gyepek, szikesek, holtágak, laposok, puhafa-ligeterdők mozaikja, amely rengeteg természeti értéket megőrzött a folyamszabályzás előtti tiszai táj ősi állapotából, sokszínű élővilágából.
Bokros-puszta igazi kuriózumai a természetes módon lefűződött holtágak. A Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete a parti zónában tárta fel a védett mételyfüvet – ezt a növényfajt a Kiskunsági Nemzeti Park területén máshol még nem találták meg.
A Homok-halom kunhalma Csongrád környékén egyik utolsó menedéke a löszfalnövényzet-társulásnak, amelyben a taréjos búzafű dominál.
A pusztán 117 védett madárfaj fordul elő, amelyből 26 fokozottan védett.
Kónyaszéki puszta
Ez az országos jelentőségű védett természeti terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik.
A Kónya-szék kora tavasszal üde, kiszáradó tómedre tulajdonképpen a Vidre-éri vízrendszer jégkorszaki Ős-Duna eredetű medreinek része. Környékének növényzete a padkás szikes pusztákon megszokott képet mutatja. A löszgyepekkel borított hátas részeket a vakszikes, mézpázsitos laposoktól szikpadkák választják el. A szikerek különböző sótűrő növényzetű foltokat, többek között szikes réteket, szikes mocsarakat kötnek össze. Ha ősszel és télen elég csapadék hullik, a szikes laposok tavaszra megtelnek vízzel és a parti madarak nagy csapataival találkozhatunk a pusztán. Eddig 84 madárfajt figyeltek meg ezen, a szántóföldek közé ékelt területen.
