„Nem akarok szakadékot komoly- és könnyűzene között” – Szentpéteri Csilla Band és Vastag Tamás koncertje Csongrádon

December 3-án a csongrádi Nagyboldogasszony-templomban koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész zenekarával, vendége Vastag Tamás énekes lesz. A művésznőt kérdeztük jövőbeni terveiről és az ünnepre hangolódásról.

Gratulálunk a 2017-es Csongrád Megyei Prima Primissima Díjához. Mit jelent Önnek az alföldi kötődés?

Köszönöm szépen! Makón láttam meg a napvilágot, ott tettem meg az első lépéseimet, s a mai napig rendszeresen hazajárok édesapámhoz, rokonaimhoz, barátaimhoz. Amikor az autópályán meglátom a táblán kiírva, hogy Makó, eufórikus hangulatba kerülök, előtörnek az emlékek, gyermekkorom. Nekem a nagyváros nyüzsgése után igazi nosztalgikus időutazás a Maros parton ücsörögni, beülni a kedvenc kávézómba, autóról bringára váltani, végigtekerni a töltésen, lelassulni, lazulni. A vidéki emberek sokkal inkább ráérnek megvárni a “hogy vagy” kérdésre a választ, nyitottabbak, őszintébbek.

Hat évesen kezdett zongorázni. Azóta bejárta a világot, zenekart alapított, majd az ezredforduló idején elkezdte felépíteni izgalmas, új Zongorabolygóját, melyben klasszikusokat ötvöz a saját zenei gondolataival, s a különböző zenei műfajokkal. Hogyan jött az ötlet?

Amikor megismertem a férjemet, rengeteg olyan zenét mutatott, amit én nem hallottam még soha. Sting, Mark Knopfler, Santana, PInk Floyd, stb. teljesen elvarázsolt az a zenei közeg is. Úgy éreztem, hogy szeretnék egy olyan fúziót megvalósítani, melyben a régi klasszikus értékek találkoznak a mai zenei stílusokkal és saját egyedi ötleteimmel. Nem akarok szakadékot komoly- és könnyűzene között, mert, ha ma élne Vivaldi, Mozart, Chopin és társaik, biztos, hogy zenéikbe beleszőnék a jazz, latin, rock, blues, filmzene stílusjegyeit.

2000-ben berobbant a köztudatba új stílusával, megjelentek lemezei, folyamatosan turnézik a nagyvilágban, alkot, s közben családanya, feleség. Hogyan lehet egyensúlyt tartani ezen a két területen?

Nagyon nehéz volt sokáig, ha nem lett volna anyukám, aki éjjel-nappal hívott, hogy mikor van rá szükségünk, és azonnal jött, akkor nem sikerült volna ezt a karriert felépíteni. Vagy, ha nincs a férjemnek az az ötlete, hogy otthon legyen egy stúdió, ahol tudunk próbálni a zenészekkel, ahol alkothatok, gyakorolhatok, készülhetnek a lemezeim. Így nem kellett nélkülöznie Kristófnak. Ma már jóval könnyebb, hiszen már 23 éves, de miután imádja a főztömet, s velünk él, így rendszeresen konyhatündérkedem is. Az ő szempontjából ez szerencsés döntés volt, mert végtelenül kiegyensúlyozott, humorban, szeretetben gazdag fiú lett.

Van példaképe, aki inspirálta pályafutása során?
Voltak mestereim, akikre felnéztem, tiszteltem, s rengeteget tanultam tőlük, vannak nagy kedvenc előadók, de soha nem akartam senkihez hasonlítani, féltem, hogy rám ragad az ő stílusuk, ezért nem is volt példaképem.

Hány országban adott már koncertet?
Nem tudom megmondani, csak azt, hogy rengeteg helyen. De pl. Csongrádon még nem, ezért is örülök, hogy eljött ez a pillanat is.

Az ünnepek közeledtével már tervezi a karácsonyt?
Minden évben elhatározom, hogy októberben mindent megtervezek, felírom, hogy hogyan alakulnak a napok, a vendégeskedés, ki mikor jön hozzánk, s mi mikor, hova megyünk. De hát októberben ki tud hangolódni még a karácsonyra, mikor arra vágyom, hogy minél tovább indiánnyár legyen… Aztán november közepén elkezdődik az adventi turné, előtte arra készülök már szeptembertől, és aztán szó szerint bezuhanok a házba két nappal ünnep előtt. Egyszer egy interjúban panaszkodtam, hogy te jó ég, hogyan lesz nekem ünnepi menüm, mikor előző nap érek haza?! Erre jött két rajongó házaspártól email, hogy ők megfőzik. 36 gombóc töltöttkáposzta érkezett az egyiktől, a másik padig 6 rúd bejglit küldött. Ha valaki esetleg….

Járt már Csongrádon?
A szegedi konzi idején nyáron a csongrádi zenei táborban töltöttem 1-1 hetet. Nagy művészektől tanultunk, elképesztő jó hangulat volt, de nekem mégis leginkább a hatalmas Tisza-parti séták, a Körös-torki strandolás, a tábortüzek, s az ott szövődő szerelmek emlékei maradtak meg. Tervezem, hogy idén nyáron újra meglátogatom.

Önt leginkább a nagyszabású koncertjeiről ismerheti a közönség, most mégis adventi, templomi koncerten hallhatjuk. Mennyiben lesz ez más, mint azok?
A tavalyi évben, 20 hónapos idegölő csend után egyfolytában templomi felkérések érkeztek. Valahogy az emberek vágytak a hitüket zenével átélni, ott egyek lenni, s elutazni velünk a Zongorabolygóra, ha maszkban is. Nyilván a templomba nem fogjuk azt a fajta temperamentumos, nagyon virtuóz, lendületes repertoárt vinni, amit más helyszínekre, de egészséges arányban szólalnak meg a pozitív, életvidámságot adó művek és a porcelánfinomságú szerzeményeim. Készülök karácsonyi anekdotákkal, folyamatos kommunikáció lesz a közönséggel. Jönnek a zenésztársaim, a zongora mellett ízes gitár és jazztrombita szólók lesznek finom ritmusokkal és vendégem lesz Vastag Tamás énekes is, akivel viszont már teljes mértékben az adventi időszak dallamait fogjuk előadni. Nagy öröm számomra, hogy a csongrádi gyermek- és felnőttkórus tagjai is fellépnek velünk.