A Csongrádi Borvidék Csongrád megyében, a Tisza jobb partján húzódik, a folyó alsó folyása mentén több mint 2800 hektáron. A bortermelő települések négy körzetbe csoportosulnak: a Csongrádi, Kisteleki, Pusztamérgesi és Mórahalmi körzetekbe. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke.
A szőlő ősidőktől része a csongrádi emberek életének. A feltételezések szerint már a honfoglalás idején folyt szőlőtermesztés ezen a vidéken. 1241-ben viszont bizonyosra vehető, mert ekkor IV. Béla szőlőterületet adományozott a premontreieknek – Alpártól délre, a Tisza folyásának mentén –
A XVI-XVII. századi népmozgások során érkezett meg erre a borvidékre a balkáni eredetű vörösborkultúra és a Kadarka szőlőfajta és hosszú-hosszú ideig egyeduralkodó is maradt. Nem véletlenül, hiszen ezen a rendkívüli klímát biztosító homokon, a Tisza ölelésében csodálatos módon alakulhat ki a szőlőgyümölcsben az összes szín- és illatanyag, aroma és cukor, ami szükséges egy bársonyos, testes vörösborhoz.
Jóval később jelentek meg a napjainkban meghatározó fajták, mint a kékfrankos, a Cabernet Franc, majd pedig a Zweigelt.
A csongrádi vörösbor legnagyobb nemzetközi elismerése, hogy általa megkapta a város 1986-ban Rómában a – Szőlő és Bor Nemzetközi Városa – címet.
